Kevesebb nőt foglalkoztatnak az EU-ban, mint férfit

Kevesebb nőt foglalkoztatnak az EU-ban, mint férfit

Politikai, feminista és szakszervezeti mozgalmak küzdelmeinek eredményeképpen a múlt század elején valósult meg az ötlet, hogy legyen az évben egy nap, mely jelképesen a nőké. A legtöbb országban ekkor erősödtek fel a nők követelései szociális-gazdasági jogaik kiszélesítésére, a foglalkoztatásban, a bérezésben megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére. A nemzetközi nőnapot először 1911. március 19-én ünnepelték meg Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban s a tüntetéseken a nők választójogának megszerzése kapott hangsúlyt. Az, hogy melyik országban mikor kapták meg a szavazati jogaikat a nők, nagyon eltérő. Finnországban a nők már 1906-tól szavazhattak, de a svájciak például csak 1971-től, a portugálok 1976-tól és a liechtensteiniek csupán 1984-től. Ez az ünnep mára nagyjából elvesztette politikai jelentőségét, inkább egy-egy virággal kedveskednek a nőknek ezen a napon világszerte.

Egyenlő bérezés?

A nemek közti különbség még XXI. században is vet fel kérdéseket. Az USA-ban bár még 1963-ban törvényt hoztak arról, hogy a férfiakat és a nőket egyenlő fizetés illeti meg, a férfiak még ma is lényegesen jobban keresnek. A különbség az Európai Unióban is mutatkozik, annak ellenére, hogy 1975 óta irányelv tiltja a díjazásbeli megkülönböztetést. Hazánkban jellemzően az azonos képességű, azonos munkakörben dolgozó nők 8 százalékkal kapnak kevesebb fizetést. A különbség annál nagyobb, minél több gyermekes nőről van szó, egy háromgyermekes nő már akár 25 százalékkal is kevesebbet kereshet, mint egy azonos beosztásban dolgozó férfi.

Bár az utóbbi időben nőtt a nők foglalkoztatása, még mindig jóval több férfi dolgozik, mint nő, mutatták az Európai Unióban foglalkoztatottakat vizsgáló felmérések. A statisztikák szerint a nők foglalkoztatása 58.7 százalék az EU-ban, míg a férfiaké 71 százalék. Magyarországon a nőknek 49.9 százaléka, a férfiaknak pedig 61.2 százaléka áll foglalkoztatásban. A listán vezető helyet foglal el Dánia 73.7 százalékkal, míg az utolsó helyen Máltát találjuk 37.9 százalékkal.

Kevés a nők között a felső vezető

A jogi egyenlőség ellenére még mindig elmondható, hogy a felső vezetők és a döntéshozók között többségében találunk férfiakat, sokkal kevesebben vannak a nők. A nők számára az egyik jellemző probléma, hogy mire a karrierjük eljutna egy magasabb szintre – jellemző ez főleg azokra, akik valamilyen tudományos területen vállalnak munkát -, addigra elérkezik számukra a gyermekvállalás ideje s ezzel a karrierjük megtorpan. Bár számos cikkben olvashatunk a nők térhódításáról a munkaerőpiacon, a felmérések alapján elmondható az is, hogy a középfokú szaktudást igénylő munkakörökben jóval nagyobb számban dolgoznak nők, azonban a közigazgatásban, üzleti és banki szférában már sokkal kevesebb nő jut vezető szerephez, mint férfi.