Tévedni emberi dolog: bocsánatkérés a munkahelyen

Tévedni emberi dolog: bocsánatkérés a munkahelyen

A karrierünkben elért sikereink nagyban függnek attól, hogy hogyan kezeljük a konfliktusokat, problémás helyzeteket magánemberként. Ha valami nem úgy alakul, ahogy annak mennie kellene, akkor azon kell lennünk, hogy helyrehozzuk hibánkat. Hibákat mindenki elkövethet, ezért fontos, hogy megtanuljuk helyrehozni azokat. Szintén nagyon fontos, hogy megtanuljuk belátni, ha tévedtünk.

Ha egy konfliktus után vissza tudunk ülni a nyeregbe olyan gyorsan, amennyire csak lehetséges, akkor jó úton vagyunk afelé, hogy jó munkaerő váljon belőlünk. Lássunk most néhány tipikus munkahelyi szituációt:

Hibáztunk, amivel gondot okoztunk kollégáinknak is

Ez egy „tiszta helyzet” bocsánatkérés szempontjából. Egyszerűen elnézést kell kérnünk, nem másban kell keresnünk a hibát és egyben nekünk kell megoldanunk azt a problémát, amit okoztunk. Amennyiben a probléma összetettebb, akkor egyben mutassuk meg, hogy tisztában vagyunk tettünk következményével. Bocsánatkérésünkben mutassunk rá, hogy tudjuk mekkora és milyen jellegű hibát követtünk el.

Valaki más hibájából kifolyólag nekünk kell szembenéznünk a panaszkodó ügyféllel

Nem akarjuk magunkra vállalni a teljes felelősséget, de bocsánatot kell kérnünk a vállalat nevében. Ahelyett, hogy bűnbakokra kezdenénk vadászni sokkal egyszerűbben elsimíthatjuk a problémát, ha magunkra vállaljuk annak a szerepét, aki bocsánatot kér. Tipikusan akkor alakulhatnak ki ilyen helyzetek, amikor közvetítő szerepben vagyunk és egy külső személynek, például egy ügyfélnek kell megmagyaráznunk egy kialakult helyzetet.

Ha nem vagyunk benne biztosak, hogy bocsánatot kell-e kérnünk

Sokszor előfordul, hogy félreértünk egy-egy reakciót és egy rossz válaszreakció miatt csak tovább rontunk a helyzeten. Tehát mielőtt lereagálnánk a helyzetet próbáljuk meg kideríteni, hogy mi is történt. Ha például egy megbeszélésen úgy érezzük, hogy megbántottunk valakit, akkor nyugodtan megkérdezhetjük udvariasan, hogy „Úgy éreztem a megbeszélésen, hogy valamivel megbántottalak. Minden rendben van?” Egy ilyen megelőző lépéssel elkerülhetünk egy nagyobb félreértést és a másik fél is értékelni fogja valószínűleg, hogy tekintettel vagyunk rá. Persze nem minden konfliktust lehet így megoldani, de amennyiben lehetséges, tehetünk megelőző lépéseket is.

A mi hibánk is, hogy csúszik a csapat a határidővel

Ez bonyolult, mivel szeretnénk felelősségteljesen fellépni, de nem akarunk többet magunkra vállalni, mint ami a mi hibánk. Egy csapatmunkánál mindig nehezebb a felelősöket megtalálni. Nem szerencsés megoldás, ha valakire ujjal kezdünk mutogatni. Érdemesebb inkább arra rávilágítani, hogy látjuk a probléma lényegét és a jövőben azon leszünk, hogy megoldást találjunk erre, hogy a csapat eredményesebb legyen.

Ha megbánjuk azt a módot, ahogy kifejezésre juttattuk véleményünket, de fontosnak tartjuk mondandónkat

Egy ilyen helyzetben mindenképpen elnézést kell kérnünk azért, ahogy megfogalmaztuk mondandónkat, de közben udvariasan fel kell hívnunk a másik fél figyelmét, hogy véleményünket továbbra is fontosnak tartjuk és szeretnénk higgadtan megbeszélni a problémákat.

Ha úgy érezzük, hogy túl gyakran kérünk bocsánatot

Fontos, hogy a bocsánatkérés nem a problémát fogja megoldani, hanem csak a munkahelyi kapcsolatokat tudjuk így, egy kiegyensúlyozottabb mederbe terelni. Másrészt nem kell olyan hibákért bocsánatot kérnünk, amiket nem követtünk el. Ha túl sokat kérünk bocsánatot, azzal megbízhatatlannak tűnhetünk egy idő után. Ha viszont tényleg szükség van a bocsánatkérésre, akkor azt megfelelő tömörséggel tegyük, amennyiben csak egy kisebb problémáról lenne szó és szolgáljunk megoldási javaslattal is, ha egy komplexebb helyzetet kell megoldanunk, aminek mi voltunk az okozói.